Ma van az utolsó nap a téli ünnepek környéki pihenésből. Ilyenkor a BÚÉK a leggyakoribb köszönés, de a vidám hangulat már apad. Kicsit inkább a „másnap” érzete van, vagyis elmúlt egy önfeledt hét. A jókívánságok köré szokásos mérlegelések-tervek fonódnak, de a felszín alatt gyakran felüti a fejét a szorongás.
Vannak agyonhasznált tanácsok, hogyan legyünk pozitívak, hogyan keretezzük át életünk esetleges kevésbé rozsaszín történéseit. De nehéz függetlenedni a konkrét hírektől, amelyek háborúról, bizonytalan világgazdasági helyzetről és a COVID újra felélénküléséről szólnak. És akkor még nem is szembesülünk azzal a törvényszerű jelenséggel, hogy egy év elmúlásával az élet is múlik. Ez a kínzó kérdés gyakran tudattalanul húzódik meg a szorongások mélyén, mint az emberi lét alapvető nagy kérdése.
A szorongásokat nem is mindig könnyű felismerni, bár mindmáig a leggyakoribb lelki zavart jelentik: sokféle arcot ölthetnek, és gyakran testi betegség formájában rejtőzködnek. Tudományos tény, hogy jellemzően az orvosok is aluldiagnosztizálják ezt a problémát, túlkezelve az álruhát jelentő testi panaszt. Pszichiátriai szempontból is számos formája van a szorongásnak: pánikbetegség, különböző fóbiák, poszt traumás stressz szindróma (PTSD), szociális fóbia stb. Neurológiai kórképek részeként is kutatni kellene utána: elsődleges fejfájások, gerincfájdalmak stb. A magas vérnyomás és más szív-, érrendszeri betegségek esetén vagy kiváltó okként/következményként, de szinte biztos, hogy megjelenik.
Minél kevésbé észleljük tudatosan, kezeljük időben is megfelelően, annál súlyosabb szövődményei lehetnek a szorongásnak. Sok hatékony kezelési módszer áll szerencsére rendelkezésre, amelyeknél a legnagyobb hatékonyságot a holisztikus megközelítés jelenti. Figyeljünk magunkra, tanuljuk meg felismerni és pontosítani az érzéseinket, és ha szükséges, akkor forduljunk megfelelő szakemberhez.
BÚÉK 2023!
