Mind az egylépéses, mind a kétlépéses szűrési eljárások hatékonyak a PPD azonosításában. A leggyakrabban használt szűrőeszköz az Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS). A védőnők gyakorlatának része kell, hogy legyen ezen vizsgálat elvégzése, de a hozzátartozók vagy a családorvos is felismerheti a depresszió tüneteit. Mindezt követően megfelelő szakorvosi konzultáció szükséges. A PPD egy klinikai diagnózis, amelynek felállításához a szűrőeszközök mellett alapos kórtörténettel, fizikális vizsgálattal és esetleges rutin laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerülhet.
A szülést követően sok kismamánál ún. baby blues tüneteit lehet észlelni. A leggyakoribb tünetek: gyorsan ingadozó hangulat, szorongás, sírás és ingerlékenység. Ezek általában a szülés utáni első néhány napon belül jelentkeznek. A tünetek jellemzően enyhék, nem igényelnek kezelést, és a megjelenésüktől számított 2 héten belül maguktól megszűnnek.
A szülés utáni pszichózis ritka betegség, amely pszichiátriai sürgősségi esetnek minősül és fekvőbeteg-ellátást igényel. A legnagyobb kockázatnak azok a betegek vannak kitéve, akik korábban már bipoláris zavarban szenvedtek vagy akiknek korábban már volt szülés utáni pszichotikus epizódjuk. A tünetek hirtelen jelentkeznek a szülés utáni első napok és hetek között és mániás vagy kevert (mániás- és depressziós tünetek egyszerre) epizódhoz hasonlítanak. Nyugtalanság, kifejezett álmatlanság, ingerlékenység, dezorganizált hangulat és esetleg hallucinációk vagy téveszmék is megjelenhetnek.
A bipoláris zavar egy súlyos és tartós mentális betegség, amelyet mély és hosszan tartó depressziós időszakok jellemeznek, amelyeket a mániának nevezett felfokozott vagy ingerlékeny hangulatú időszak követ. Mint korábban említettük, a bipoláris zavarban szenvedő betegeknél nagy a kockázata a szülés utáni pszichózis kialakulásának.
A terhesség és a szülés utáni időszak alatt gyakori a szorongás, amely olyan fokú lehet, hogy orvosi kezelésre lesz szükség. Ha a baby blues formájában jelentkezik, akkor spontán megszűnik a szülés utáni első néhány hétben.
Az utóbbi 4 klinikai kórkép megkülönböztetendő a PPD-től, mert a terápiás beavatkozás eltérő az egyes eseteknél.
A DSM-V szerint a PPD a terhesség kezdetével vagy a szülést követő legfeljebb 1 éven belül kialakuló major depressziónak minősül. Az alábbi tünetek közül öt vagy több tünetnek kell fennállnia legalább 2 héten keresztül, amelyek közül az egyik a rossz hangulat vagy a mindennapi tevékenységek iránti csökkent érdeklődés, és amelyek a mindennapi funkcionalitást rontják:
- Öngyilkossági gondolatok vagy visszatérő halálgondolatok.
- Fáradtság/energiavesztés
- Jelentős súlyváltozás vagy étvágytalanság
- Értéktelenség érzése
- Határozatlanság/csökkent koncentrációs képesség
- Alvászavarok
- Pszichomotoros izgatottság vagy retardáció
A PPD bármely olyan személynél előfordulhat, aki a terhesség alatt vagy a szülést követő hónapokban bármikor depressziót vagy szorongást tapasztal. Nem szükséges a PPD kialakulásához, hogy a páciensnek korábban már volt depressziója vagy mentális betegsége.
A PPD jól képzett és gyakorlott szakember számára könnyen diagnosztizálható, és általában gyorsan és jól kezelhető. Mégis jellemzően nem, vagy csak hosszú idő után kerül felismerésre, az alapvető tünetek (alvászavar, fáradékonyság stb.) azonosak a szülés környékén egyébként is gyakori panaszokkal. A pontos megkülönböztetése a szülés környékén jelentkező más lelki panaszoktól pedig meghatározó a hatékony kezelés kiválasztásához. A kezeletlen PPD igen súlyos szenvedést és szövődményeket (akár tragédiákat) is okozhat.
