Bevezetés
Az eredmények megerősítik az utódok központi idegrendszerét befolyásoló születés előtti stresszről szóló általánosabb beszámolókat, jegyezték meg a kutatók. Hozzátették, mind az állat-, mind az embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az anyai szorongásnak vagy depressziónak való születés előtti kitettség összefügg a magzati agy szerkezetének és működésének változásaival.
Vizsgálati eredmények
A többváltozós elemzés után az anyai K6 pontszám ≥ 5 mindkét terhességi időszakban mutatott tartós mérsékelt distressz szignifikánsan összefüggött az epilepszia megnövekedett kockázatával az 1 (korrigált esélyhányados [aOR], 1,7; P = .030), 2 (aOR, 1,7; P = .012) és 3 (aOR, 1,7; P = .012) éves gyermekeknél a többváltozós logisztikus regressziós elemzésekben.
Figyelemre méltó, hogy az epilepszia és az anyai ≥ 5 K6 pontszámok között nem volt szignifikáns kapcsolat, amikor a terhesség első vagy második felét külön-külön elemezték.
A kutatók azt is megállapították, hogy a mesterséges tejjel történő táplálás 1 hónapos korban összefüggésbe hozható a 2 éves korban jelentkező epilepsziakockázattal (P = .022). Az epilepsziakockázat 1 éves korban is magasabb volt az alacsony születési súlyú (< 2500 g) gyermekeknél. A kromoszóma-rendellenességek az utódoknál minden vizsgált életkorban az epilepszia fokozott kockázatával jártak együtt.
A szerzők megjegyezték, hogy a különböző terápiák, mint a jóga, a zene, a Benson-terápia, a progresszív izomrelaxáció, a mélylégző gyakorlatok, az irányított képalkotás, a mindfulness és a hipnózis, hatásosnak bizonyultak az anyai stressz és szorongás csökkentésében és a depressziós tünetek enyhítésében.
A vizsgálat korlátai közé tartozik az utódoknál nem ellenőrzött epilepszia-diagnózis, amelyet az anyák adtak meg, valamint az epilepszia típusára vonatkozó információk hiánya. A szerzők azt is elismerték, hogy az elemzések során nem tudták kizárni az összes zavaró tényezőt.
Vegye komolyan az anyai stresszt
Az orvosoknak komolyan kell venniük a nők depressziós vagy szorongásos tüneteit a szülés körüli időszakban. Ez egy sérülékeny populáció, ahol a hormonális változások és az alváshiány befolyásolja a hangulatot, és igen, a stressz szintjét. A stressz aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, glükokortikoidokat és más stresszhormonokat szabadít fel.
Ezeknek a stressz-mediátoroknak a jelátvitele bizonyos agyi régiókban hozzájárulhat a rohamtevékenységhez egérmodellekben, így az anyai stressz és az utódok epilepsziája közötti kapcsolatot ésszerű megfontolni.
További kutatások szükségesek a lehetséges mechanizmusok további megértéséhez. A jövőbeli kutatásoknak prospektív módon kellene nyomon követniük az epilepszia specifikus típusait az utódoknál, miközben a terhesség alatti stressz többféle mérőszámát kellene használniuk az anyáknál.
