Néhányan a legboldogabb emlékeiket a hosszú nyári napokhoz és a melegebb hónapokhoz kötik. A szorongásos zavarokkal küzdő emberek számára azonban a hőség fokozhatja a szorongásos tüneteket, és a nyári hónapokat érezhetik a legnehezebbnek. A szezonális hangulatzavarral megtapasztalhatják az ún. nyári depressziót, ami szorongásos panaszokat is okoz. Másoknál az alváshiány, a bioritmus felborulása vagy a testképzavar lehet a provokáló tényező.
A hőség hatásai
Sokunknak ismerős lehet az az érzés, hogy szélsőséges hőmérsékleten melegünk van és tompának érezzük magunkat. Ennek biológiai okai vannak. A nyáron tapasztalt melatonin szint-változások befolyásolják a napi cirkadián ritmust, ami alvászavarokhoz vezethet. A megnövekedett hőmérséklet magasabb kortizol szintet és szívdobogást, hányingert és fáradtságot okoz.
Ezeket a tüneteket pánikrohamhoz hasonlónak érezhetjük, ami még szorongóbbá tehet bennünket, ha észrevesszük őket. A páratartalom a szédülés és a kiszáradás tüneteit is okozhatja. Ez emlékeztetheti az embereket a pánikrohamokkal kapcsolatos múltbeli tapasztalataikra, és a félelem és a szorongás érzésének fokozódásához vezethet. Az egészséggel kapcsolatos szorongással küzdő embereknél az az emlékeztető, hogy a hőség egészségügyi kockázatokat, például hőgutát is rejthet, tovább ronthatja a szorongást.
A hőség fizikai mellékhatásai mellett a nyáron gyakran előforduló allergiák, például a szénanátha is okozhat zihálást, mellkasi nyomást és szorító érzést. Ezek is tükrözhetik a szorongás tüneteit.
A nyári hónapokban a szorongás ezen biológiai okai mellett a társadalmi elvárások is lelki stresszhez vezethetnek. A megnövekedett napfény miatt a nyár gyakran a társasági élet és a szórakozás időszaka. A szociális szorongással, testképzavarral vagy agorafóbiával küzdő emberek számára azonban ez további nyomást jelenthet, hogy jól érezzék magukat.
Nyugodtnak maradni
Nyomasztó érzés, amikor úgy érezzük, hogy elveszítjük a kontrollt, és a hőségben nem tudunk megőrizni a nyugalmunkat. Van néhány egyszerű lépés, amellyel enyhíthetjük a hőségben érzett szorongást:
- Ha fülledt vagy párás környezetben vagyunk, légszomjnak és dehidratáltnak érezhetjük magunkat. Ha szorongunk a légszomj miatt, gyorsabban veszünk levegőt. A légzéstechnikák gyakorlásával biztosíthatjuk, hogy lassan és mélyen lélegezzünk, így enyhítve a szorongás tüneteit.
- Hidratáljuk magunkat. Ez egy egyszerű tipp, amit mindannyian ismerünk, de a sok víz fogyasztásának ereje segíthet enyhíteni a szorongás tüneteit, valamint a kiszáradás fizikai tüneteit.
- A szorongásérzet és a meleg közötti kapcsolat megértése segíthet abban, hogy kevésbé érezzük magunkat szorongónak. Ha tudjuk, hogy a hőség felerősíti a szorongás tüneteit, az segíthet felismerni és figyelemmel kísérni a melegben jelentkező tüneteket. Törekedhetünk arra, hogy az olyan kellemetlen tüneteket, mint az izzadás vagy a szívdobogás, a testünknek a hőségre adott természetes reakciójaként ismerjük fel, ahelyett, hogy azt hinnénk, hogy szorongást vagy pánikrohamot tapasztalunk.
- Kerüljük az alkoholt. Az alkohol dehidratálja a szervezetet, így az alkohol és a hőség kombinációja felerősítheti a hőkimerültség tüneteit, és további pánik- és szorongásos tünetekhez vezethet.
- Az egészségügyi szorongással küzdő emberek számára hasznos lehet emlékeztetni magunkat arra, hogy a testünk nem feltétlenül van veszélyben, amikor a hőség miatt kellemetlen tüneteket tapasztalunk. Inkább csak a testünk reagál normálisan, izzad, hogy hűvösen tartson minket – igyunk eleget!
Végső soron az, hogy a hőségben fokozott szorongást érzünk, nem jelenti azt, hogy állandóan bent kell maradnunk a lakásban, és kerülnünk kell a napot. A nap legmelegebb órái 11:00 és 15:00 óra között vannak, így a hűvösebb reggelek és esték alkalmasak a testmozgásra vagy a társasági életre.
Ha a szorongás vagy az elszigeteltség idén nyáron hatással van a mentális egészségünkre, preventív módszerekre alkalmazzunk az életmódunkban. Ha szükséges, akkor időben kérjünk megfelelő szakértői segítséget.
