Pszichiátria

Lelki problémák és lelki betegségek

Bejelentkezési telefonszám:
 +36 30 098 0087 (munkanapokon 9:00-19:00 óra között)

A legtöbb pszichés panasz hátterében genetikai, biológiai és környezeti tényezők egyaránt állnak. A korábbi oki megközelítés idejétmúlt, amely szerint e betegségek endogén (öröklött), vagy reaktív (valamilyen körülmény által kiváltottak) típusúak. A veleszületett hajlam és a környezeti tényezők elsősorban a kora gyerekkori élmények, a család hatása alakítja ki a személyiséget, s valójában kb. 6 éves korra „eldől”, kiből lesz pszichés beteg. Ezek a problémák azonban ún. késői jelentkezésűek, általában fiatal-, felnőttkorban alakulnak ki. Gyakran valami veszteség, stressz vagy trauma provokálja fellépésüket, bár ez leginkább csak az „utolsó csepp a pohárban”, hogy a „kiborulás” bekövetkezzen. Ez a kialakulási dinamika ad alapot a hatékony kezelésre is: a biológiai oldal pontosan kiválasztott gyógyszeres (nem nyugtató!), a lelki tényezők pedig a személyiség fejlesztését szolgáló pszichoterápiával célozhatók meg. A komplex megközelítés: pszichoterápiában az egyénre szabott bona fide módszer és a minimális, de hatékony dózisú, lehetőleg mono-terápiában adott adekvát gyógyszer a hiteles választás.

1. Depresszió:

A hangulati zavar képe már az ókori mitológiában és a Bibliában is megjelenik. Alacsony fekvésű hangulat, amelyet az alvás- és étvágy változása, jellegzetes alvászavarok, örömképtelenség, indítékhiány, a szeretet-készség elvesztése, és testi panaszok kísérnek. Ezek a tünetek legalább 2 hétig fennállnak depresszió esetén, kivéve a depresszió egyedi (rapid ciklusú) fajtáját. Kontinuum szemlélet szerint értelmezhetjük a kialakulását, tehát esetenként eltérő arányban, de mindig együttesen tárható fel a hajlam és a tragikus életesemény. A tragédia, haláleset minden érző embert szomorúvá tesz, de csak az arra fogékony ember lesz depressziós!
A gyász és a depresszió nem azonos – ld. Freud. Vannak fajták, ahol csak depresszív, másoknál felhangolt (mániás) epizódok váltják egymást. Ez utóbbi ritkább és erősebben genetikai hajlamon alapszik. Minél korábban felismerve hatékonyan gyógyítható, sőt bizonyos módszerekkel megelőzhető. Jó hír, hogy a gének nem a végzet hordozói, még felnőttkorban is mód van arra, hogy megnyilvánulásukat megakadályozzuk, gátoljuk a működésüket.
Speciális formák: terhesség alatti és szülés utáni depresszió. Ennek megelőzésével és szükség szerinti gyógyszeres kezelésével is kompetens módon foglalkozunk. A premenstruális szindróma (PMS) súlyos formája a PMDD. Ez egy ún. atípusos depressziónak felel meg, amelyben az életmód változtatás fontos prevenciót jelent.

Menopauza és fogamzásgátlás kapcsolata a depresszióval. Összetett megközelítést igényel: bio-pszicho-szociális tényezőket is feltárva és kezelve.

2. Szorongásos zavarok:

A szorongás az élet velejárója, hasznos jelző funkciót tölt be: Figyelmeztet a veszélyre és mozgósítja a szervezetet a megküzdésre. Hatására az idegrendszer és a test maximalizálja energiáit, hogy harcoljon, vagy elfusson. Ha azonban a szorongásos rendszer túl érzékeny, „öngerjesztővé” válik, és nem segíti, hanem bénítja az életet, uralja és lehetetlenné teszi a mindennapokat – pl. alvászavar. A cascade végső közös útja az idegrendszer biokémiájának felborulása, az agyi hírvivő anyagok rendszerének rendellenessége. A jobb stresszkezelés, a feszültségtűrés fejlesztése, és a biológiai diszharmónia helyreállítása a hatás kulcsa kezelésben.
Pánikbetegség: rohamokban jelentkező heves szorongás, amelyet ijesztő testi jelek (szívdobogás, fulladás, szédülés, hasi panaszok, ájulásérzés), halálfélelem, vagy az őrüléstől való félelem kísérnek. Sokszor éjszaka ébreszti fel a pácienst. Pánról kapta a nevét, aki a görög mitológiában ijesztgette az utazókat, de nem bántotta őket. A pánik is téves riasztás a szervezetnek, a testi panaszok mögött egészséges a szervezet. A sok álriasztás azonban valós kimerülést és szervi betegségeket is kiválthat, így a lélek és a test egyszerre jelez. A komplex, hatékony kezelés mindkettő tartós egészségét célozza meg.
Szociális fóbia: Szorongásos rosszullét tünetei (szívdobogás, elpirulás, izzadás stb.) lépnek fel társas helyzetekben. Kerüli az olyan helyzetet, hogy mások előtt kelljen szerepelni: beszélni, előadni, étkezni. A probléma kiterjedése végül teljes izolációt okozhat, nagymértékben rontja a mindennapi életminőséget.
Generalizált szorongás: Állandó aggodalmaskodás, folyamatos félelem, hogy valami rossz következik be: túlzott aggódás a szerettei miatt, vagy betegségektől való szorongás. A félelem az élet minden területét átszövi. Állandóan ellenőrzi a környezetét, mindenben a lehetséges veszélyt kutatja, azt irreális mértékűnek ítéli meg. Gyakori az idegességérzet, szívdobogás, remegés, fáradékonyság, feledékenység. A kórisme felállításához a tüneteknek legalább 6 hónapon keresztül fenn kell állnia.

3. Párkapcsolati problémák:

Az emberek boldogságának legfontosabb biztosítéka a mély, intim párkapcsolat. Azok, akik harmonikus, sok érintést adó kapcsolatban vannak, szignifikánsan hosszabb ideig élnek, jobban működik az immunrendszerük és kevésbé betegszenek meg. De még a súlyos betegségből is azoknak van kimutathatóan jobb gyógyulási esélye, akiknek szeretetteljes a partnerkapcsolata. Igaz, hogy egy jó kapcsolat megtalálásához szerencsefaktor is kell, de annak alakítása, megtartása, fejlesztése már a partnerek felelőssége. Megtartani nehezebb a szerelmet, mint megszerezni! Soha nem lehet ellustulni, nem figyelni a másikra. Ha valami nem az igazi, időben kell észre venni, változtatni rajta, vagy magunkon! De a krízisekből is fel lehet állni, jó esetben még erősödni is általuk.
párkapcsolat olyan, mint egy érzékeny virág, folyamatosan ápolni kell, nem gátakkal, hanem vonzerővel lehet megtartani társunkat. A hosszú, monogám, bensőséges kapcsolat a tangóhoz hasonlít: egymás rezdülésére reagálva táncolhatjuk át az életet. Ha pedig valóban tovább kell lépni, alaposan gondoljuk végig, mindent megtettünk-e, múlott-e rajtunk valami.

Scroll to Top