Egy új metaanalízis eredményei szerint a súlyos mentális betegségek (SMI), beleértve a bipoláris zavarokat vagy a skizofrénia spektrumzavarokat, a társbetegségek kétszeresére emelkedett kockázatával járnak. Bár a testi- és a mentális egészség kezelése világszerte sok egészségügyi szolgáltatásban továbbra is elszigetelt, a testi multimorbiditás magas előfordulási gyakorisága azt bizonyítja, hogy sürgősen szükség van olyan integrált ellátásra, amelyek a súlyos mentális betegségben szenvedők testi és mentális egészségi állapotát egyaránt kezelik.
Rövidebb élettartam?
Az SMI összefüggésbe hozható a várható élettartam csökkenésével, és ennek hátterében további krónikus betegségek állhatnak. Míg korábbi kutatások az SMI-t társbeteg testi betegségekkel párosították, a kutatók megjegyezték, hogy ez a tanulmány az első, amely mind a testi, mind a pszichiátriai multimorbiditásra összpontosít az SMI-ben szenvedő egyéneknél.
A kutatók 82 megfigyelési tanulmány metaanalízisét végezték el, amelyekben 1,6 millió SMI-s és 13,2 millió kontrollszemély vett részt, hogy meghatározzák a fizikai vagy pszichiátriai multimorbiditás kockázatát.
A vizsgálatokat akkor vették figyelembe, ha a résztvevőknél szkizofrénia spektrumzavart vagy bipoláris zavart diagnosztizáltak, és a vizsgálat vagy a fizikai multimorbiditást (legalább két fizikai egészségi állapot) vagy a pszichiátriai multimorbiditást (legalább három pszichiátriai állapot) értékelte, beleértve a kezdeti SMI-t is.
A vizsgálatot végzők megállapították, hogy az SMI-ben szenvedő egyéneknél több mint kétszer nagyobb volt a fizikai multimorbiditás kockázata, mint az SMI nélkülieknél. A fizikai multimorbiditás, amely magában foglalta a kardiovaszkuláris, endokrin, neurológiai, gasztrointesztinális, mozgásszervi és fertőző rendellenességeket, hasonló arányban fordult elő mind a skizofrénia spektrumzavarban, mind a bipoláris zavarban.
A fizikai multimorbiditás aránya körülbelül négyszer magasabb volt az SMI-ben szenvedő fiatalabb populációkban (átlagéletkor ≤ 40 év), mint az idősebb populációkban (átlagéletkor > 40 év). Az abszolút prevalenciát tekintve az SMI-ben szenvedők 25%-ának volt fizikai multimorbiditása, 14%-ának pedig pszichiátriai multimorbiditása, amelyek elsősorban szorongásos és szerhasználati zavarok voltak.
A gyakorlatban
A kutatók feltételezték, hogy a fizikai multimorbiditás az SMI-ben a pszichotróp gyógyszerek mellékhatásaiból eredhet, amelyekről ismert, hogy gyors kardiometabolikus változásokat, többek között súlygyarapodást okoznak. Ezenkívül életmódbeli tényezők vagy nem módosítható kockázati tényezők is hozzájárulhatnak a fizikai multimorbiditáshoz.
A tanulmány eredményei azonban korlátozottan értékelhetők néhány módszertani hiányosság miatt. Mindazonáltal az eredmények erősen rámutatnak arra a hiányosságra, hogy a pszichiátriai kezelések jellemzően a fő diagnózisra koncentrálnak, és nem egészben mérlegelik az adott beteg egészségi állapotát. Mindenképpen multidimenzionális megközelítés és ennek megfelelő ellátás szükséges nemcsak az ilyen típusú, hanem egyéb pszichiátriai kórképek esetén is.
