A bélrendszeri idegrendszer (ENS), amelyet második agyunknak tekintünk, a vegetatív idegrendszer azon része, amely az emésztőrendszert irányítja. Az emésztőrendszer teljes hosszában helyezkedik el, és több mint 100 millió neuronból áll. Központi szerepet játszik a gyomor-bélrendszeri mozgékonyságának és a bélrendszeri szűrőfunkciók szabályozásában, és a tápanyagok felszívódásában, amely megvédi a szervezetet a külső kórokozóktól.
Egy hipotézis szerint az emésztőrendszer lehet a Parkinson kór kiindulópontja. Az a tény, hogy szinte minden Parkinson kóros betegnél emésztési problémák jelentkeznek, és a gyomor-bél traktus belső- és külső beidegzésének neuropatológiai elváltozásai észlelhetők, arra utal, hogy a Parkinson kórnak is van gyomor-bélrendszeri háttere.
A Parkison kór gasztrointesztinális (gyomor-bélrendszeri) tünetek már a korai stádiumban jelentkeznek, amikor a neurológiai jelek még nem észlelhetők, amelyek aztán kockázati tényezőt jelentenek. A gyomor-bélrendszeri tünetek és az Alzheimer-kór, valamint a szív-, érrendszeri betegségek (CVD) között is leírtak összefüggéseket, amely ilyen irányú tudományos vizsgálatokat tesz szükségessé.
A hipotézist igazoló vizsgálat
Az Egyesült Államok országos orvosi nyilvántartási hálózatának felhasználásával nagyszabású tanulmány készült. Az eset-kontroll elemzésben 24.624 „idiopátiás” Parkinson kóros beteget azonosítottak, és összehasonlították őket neurológiai betegséggel nem rendelkező kontrollszemélyekkel. Alzheimer-kórban és CVD-ben szenvedő alanyokat is szűrtek, hogy tanulmányozzák a korábbi gyomor-bélrendszeri tüneteket. Másodszor, 18, az egyes expozíciókkal (különböző gasztrointesztinális tünetek, vakbélműtét stb.) rendelkező betegcsoportot hasonlítottak össze negatív kontrolljaikkal a Parkinson kór, Alzheimer-kór vagy CVD kialakulása szempontjából 5 éves követés során.
A „gyomorbénulás”, a nyelészavar és az irritábilis bél szindróma (IBS) hasmenés vagy székrekedés nélkül is specifikus összefüggést mutatott a Parkinson kórral (az Alzheimer-kórral és a CVD-vel szemben) mindkét összehasonlítás során. Míg a funkcionális emésztési zavar, a hasmenéssel járó IBS, a hasmenés és a székletinkontinencia nem volt specifikus a Parkinson kórra, addig a székrekedéssel járó IBS és a bélelzáródás-szerű tünetek a Parkinson kórra mutatott specificitást az elemzésekben. A vakbélműtét csökkentette a Parkinson kór kockázatát a vizsgálatban.
Egy „második agy”
E széles körű tanulmány a bél-agy tengelyt próbálta feltárni azáltal, hogy összefüggéseket keresett a neurológiai diagnózisok és a korábbi gyomor-bélrendszeri tünetek, valamint a Parkinson kór későbbi kialakulása között. A többszörös összehasonlítások figyelembevételére és az Alzheimer-kórban és CVD-ben szenvedő betegek kezdeti kockázatának elismerésére irányuló kiigazítás után csak a nyelészavar, a „gyomorbénulás”, a hasmenés nélküli IBS és az izolált székrekedés állt szignifikáns és specifikus kapcsolatban a Parkinson kórral.
A vakbélműtét védő hatásúnak tűnt, ami további spekulációkat eredményezett a Parkinson kór esetleges kiváltó okainak szerepéről. Ezért további mechanisztikus vizsgálatokra van szükség az ok-okozati összefüggés megállapításához és a bél-agy tengely vagy a mikrobiom egyensúlyának felborulása és a béláteresztési problémák szerepének megerősítéséhez.
Összefoglalva, ez a nagyszabású vizsgálat azt mutatja, hogy a korai gasztrointesztinális tünetek összefügghetnek a Parkinson kór fokozott kockázatával. A további vizsgálatok függvényében ezeknek a gasztrointesztinális zavaroknak a korai felismerése segíthet a Parkinson kór kockázatának kitett betegek azonosításában, és ezután feltételezhető, hogy a betegségmódosító kezelések ebben a korai szakaszban megállíthatják a betegség előrehaladását.
