A bennünket körülvevő emberektől lépten-nyomon hallhatjuk: elvesztettem a motivációmat, semmi motivációm nincs. Talán, mi magunk is szoktunk ilyet mondani. A cikk előző részében bemutattuk a depresszió alapvető jellemzőit, tüneteit és kezelési lehetőségeket. Ebben a részben a motivációról (fajtái, fenntartása stb.) lesz szó.
A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, minden tényező beletartozik, amely cselekvésre késztet. A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező, pl. biológiai szükséglet (éhség, szomjúság stb.), vagy társadalmi jellegű ösztönző hatás – elismerés. Alapvető törvényszerűsége, hogy az emberi szervezet egyensúlyra (homeostasisra) törekszik, így bármiféle helyzet, szükséglet, amely ezt veszélyezteti, cselekvésre késztet.
A motiváció két fő fajtája a belső és a külső motiváció. A belső motiváció mindig erősebb, tartósabb, mint a külső motiváció. Leegyeszerűsítve, ha külső nyomásra cselekszünk, az kevésbé lesz tartós, mintha magunk akarata alapján. Ahhoz, hogy a motiváció jól működjön, kell egy jó döntést hozni arról, hogy mit szeretnél elérni, azután ennek érdekében cselekedni, erőfeszítéseket tenni. Végül pedig, szükséges kellő kitartás is, hogy a változást, célt elérjük. A cél kitűzésénél lényeges, hogy az valóban fontos és elérhető legyen. Ebből következik, hogy kellő önismeret nélkül a cél eléréséhez szükséges motiváció nehezen lesz fenntartható – frusztráció, valódi vágy felismerésének hiánya.
Nem mindig könnyű meghatározni, hogy az adott cél valóban értéket képvisel-e, vagy csak a másokhoz való hasonulás miatt küzdünk érte. Egy páciensem, aki boldogtalanság miatt keresett meg, mesélte, hogy életének fő hajtóereje a gazdagság elérése volt. Most, hogy eljutott oda és luxusban él, ráébredt, hogy nincs ott semmi…
Fontos, higgyünk abban, hogy értelme van a küzdésnek és az esetleges szenvedésnek is. Segít, ha azt érezzük, hogy a kezünkben van a döntés és vannak, akik támogatnak, megértenek bennünket. A szükségletek, amelyek motiválnak bennünket, eltérőek lehetnek és hierarchikusan egymásra épülnek – Maslow-piramis. Az alapvető szükségletek nélkül magasabb rendű célok nem merülnek fel. A személyiségfejlődés magasabb szintje azonban vonzza a legmagasabb célt, az önmegvalósítást.
Folytatás következik.
