A legtöbb ember, ha testi betegségről beszél, akkor valamiféle testi kórképre gondol. A lelki betegségekről kevéssé illik szót ejteni, azt sokszor szégyen övezi, s a környezet is többnyire megbélyegzi. Gyakori vélemény: „szedje már össze magát”, „ez a gyengeség jele”. Jellemzően könnyebben együttérzést vált ki az, akinek a lába hiányzik, mint aki a lelki bénultság miatt képtelen megmozdulni. A testi bajok sokkal inkább elfogadottak, pedig a lelki betegségek szenvedésfaktora legalább akkora. Az egyik betegem mondta, hogy a depresszió rosszabb a legnagyobb fájdalomnál, vagy a halálnál is, mert ezeknél legalább szenvedést érez a beteg, de a depressziós csak egy nagy, sötét űrt tapasztal a lelkében. Ráadásul ez tehetetlenné is teszi.
A depresszió vezető tüneti: örömtelenség, szomorúság, érzelmi kiürülés és gyakran a szeretetkészség elvesztése. Ehhez társul az önvád, önértékelési zavar és kilátástalanság. Ez utóbbi olyan fokú lehet, hogy könnyen öngyilkossági szándék is megjelenik. A testi tünetekből az alvás és az étvágy változása kiemelendő. Ezek jellemzően csökkennek, de akár nőhetnek is.
A depresszió többféle formában és súlyosságban jelenhet meg, nem mindig könnyű felismerni. Testi betegség álcájában is megjelenhet, vagy az szövődményként alakul ki. Az elhízás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség hátterében gyakran megbújik a depresszió egy faktorként. Az okozati összegfüggés olyan erős, hogy pl. infarktust követően a páciens túlélése jobban függ a lelki állapotától, mint a koszorúér elhalásának kiterjedésétől. További nehézséget jelent, hogy a pácienseknek csak. kb. 30-50%-uk jut megfelelő orvosi ellátáshoz. Sokan folyamodnak öngyógyításhoz: gyógyszerek, alkohol, egyéb rizikómagatartás.
A WHO szerint a fogyatékosságok 2. vezető oka a depresszió. Magyarországon kb. minden 5. ember lesz élete során legalább egyszer depressziós, a nők 2-3-szor veszélyeztetettebbek. Mindez az orvosi értelemben vett depresszióra igaz, de már a kevésbé súlyos hangulati probléma, a boldogtalanság is súlyos rizikófaktort jelent az immunrendszer gyengülésére és akár súlyos testi betegségek kialakulására.
Hogyan legyünk hát boldogabbak? A nemzetközi statisztikák szerint Magyarország a boldogságlisták utolsó országai között szerepel rendszerint. Vajon miért? A lelki betegség – boldogság a végzet műve? Részben igen. Születünk egy genetikai hajlammal, de annak megnyilvánulását a környezeti tényezők, lelki értelemben főleg a családi hatások erősen befolyásolják. Minél intenzívebb fejlődési szakaszban (gyermekkor) hatnak ezek a tényezők, annál erősebb a hatásuk.
Felnőttkorban többször valami veszteség, stressz után nyilvánul meg a betegség, de ennek oki szerepe nem minden esetben egyértelmű. Viszont, az idegrendszer könnyen „megtanulja a depressziót”, és nagy az esélye az ismétlődésnek – kindling.
Akkor hát csak elszenvedői lehetünk a sorsunknak? Szerencsére nem. 2009-ben orvosi Nobel-díjat kapott a felfedezés, amely bebizonyította, hogy DNS-állományunk épsége, működése befolyásolható. Ennek egy eredménye az a bizonyíték, hogy a szorongásos gének működése felnőttkorban is reverzibilisen gátolható. Ebben kiemelkedő szerepe van az életmódnak, amelyben a mozgás fokozott szerepet képvisel. Génjeinket kapjuk ugyan, a korai hatásokra nincs befolyásunk, de az életünk fonala a mi kezünkben van.
A közelmúltban két fontos lelki egészség megőrzését elősegítő program zajlott.
2016. szeptember 24-én Káposztásmegyeren egészségnapot szervezett a településrészi önkormányzat. A sporttal a lelki egészségért témában az alábbi programot kínáltuk a résztvevőknek:
- depresszióra való hajlam szűrése tesztekkel,
- életmód-tanácsadás,
- edukáció, konzultáció.
Az olimpiai játékok befejeztével az esemény kiemelkedő pontja volt Kiss Balázs olimpiai bajnok szereplése, akivel rövid interjút készítettem a sport szerepéről a stressz-kezelésben. Arra is kaphattak a hallgatók választ, hogy milyen típusú mozgást, milyen ütemezésben érdemes beépíteni a mindennapokba.
2016. szeptember 17-én indult a NEFI figyelemfelhívó programja, amely a mozgás szerepét hangsúlyozza az egészségmegőrzésben. A rendezvény első napján a lelki egészségért futottunk munkatársaimmal, a futó csoportot Novák Katalin EMMI államtitkár vezette.
