A COVID-19 második hullámát éljük, ami a fertőzöttséget tekintve magasan rosszabb a tavaszinál. A vírus kezdettől komoly terhet ró a lelkiállapotunkra direkt és indirekt módon egyaránt. A hónapok óta tartó készenlét elhúzódó krízist jelent, amely jelentősen igénybe veszi a megküzdési stratégiáinkat. A koronavírus gyors legyőzésében már nem reménykedhetünk, az „egyszer vége lesz” biztatás is megkopott. Nehéz hónapok után azt elképzelni, hogy a felszabadult és gondtalan életünk visszatér.
A bizonytalanság mindenkinek a legnagyobb kihívást jelenti lélektani szempontból. Erős mutatója annak, hogy mennyire tűrjük a feszültséget, mennyire vagyunk érettek. A hosszantartó veszteségérzés és veszély törvényszerűen kétféle reakciót vált ki az emberekből. Sokakban egy tagadás és érzelmi tompultság alakult ki, leértékelik a kockázatokat vagy áltatják egymást azzal, hogy most könnyebb, mert „már ismerjük a vírust”. Ez komoly veszélyt jelenthet a hatékony védekezés szempontjából, hiszen kétlem, hogy valóban pontosan követik a tudományos eredményeket, de ha igen, akkor azok több kérdést nyitva hagynak még.
Lelki problémák
Az emberek másik csoportja lassan fásultságba, letargiába süllyed, motiválatlan, enervált és kissé feladja. Főképp, ha hajlama van szorongásra vagy hangulati zavarra, akkor egyre mélyebb állapotot tapasztal, fokozódnak a lelki és testi tünetek is. Ezt nem segíti a helyzetből adódó törvényszerű izoláltság, a kevesebb mozgás (akár csak a home office miatt is) és a párkapcsolatokra nehezedő tartós terhelés. Tehetünk-e valamit a lelki egyensúly megőrzéséért és visszaszerzéséért?
Bármilyen nehéz, próbáljunk ne csak a saját lelkünkre figyelni, hanem legyünk empatikusak a párunkkal! Tegyünk jót, mert az nekünk is használ! Valamilyen módon oldjuk meg, hogy legalább egy közepesen erős intenzitású mozgást iktassunk be a napirendünkbe. A rövidült nappali fény, a jellemzően kellemetlen időjárás nem segít, de ne engedjük, hogy eluralja a hangulatunkat. A hosszabb esték meghitt beszélgetésekre, közös játékokra használhatók. Adjunk időt magunknak a nap kellemes indításhoz, néhány percig élvezzük a reggeli fényt – akár teázás közben.
Amennyiben súlyosabb panaszaink vannak, időben kérjünk szakembertől segítséget. Ne merüljünk el a negatív gondolati körökbe! Próbáljunk minden napban találni valami szép dolgot, és ne adjuk fel a reményt!
