A táplálkozási magatartás zavarai a pszichoszomatikus kórképek közé sorolandók. Két alapvető típusuk az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Nem feledkezhetünk meg azonban a leggyakoribb idetartozó zavarról, az elhízásról sem. Az obesitas javarészt ugyancsak pszichoszomatikus folyamatok következménye, bár hátterében sokféle ok, akár belgyógyászati betegség is állhat.
Táplálkozási magatartás zavarai Olvass tovább »
Általában 18 éves kor alatt kezdődik, a páciensek jelentős része nem kerül kezelésre. A szociális fóbia tipikus szövődménye a kémiai szertől való függőség, de gyakori a depressziós pánikbetegség is. Szorongásos rosszullét tünetei lépnek fel társas helyzetekben. Kerüli az olyan helyzetet, hogy mások előtt kelljen szerepelni. A probléma kiterjedése végül teljes izolációt okozhat és nagymértékben rontja a mindennapi életminőséget.
Szociális fóbia Olvass tovább »
A generalizált szorongás nagyon gyakori szorongásos zavar, az emberek körülbelül 6%-a megél élete során hasonló tüneteket, a betegek többsége nő. A betegség általában 20 és 30 éves kor között indul. Kezdete nem köthető egy adott időponthoz vagy eseményhez, a panaszok lappangva, fokozatosan erősödnek. Sajnos, a betegek ritkán ismerik fel, hogy az aggódásuk nem személyiségvonás, hanem betegség.
Generalizált szorongás (GAD) Olvass tovább »
A kényszerbetegség előfordulása 1-3 %, tehát minden 50 emberből egy szenved ettől a problémától. Kialakulása szempontjából a legsérülékenyebb időszak a serdülőkor, de akár már gyermekkorban is kialakulhatnak kényszeres tünetek. A negyedik leggyakoribb pszichiátriai betegség.
Kényszerbetegség tünetei Olvass tovább »
A pánikbetegség előfordulása 2-4 % a népesség körében, nőknél kb. 2-3-szor gyakoribb. A pánik elnevezés Pán görög pásztoristen nevéből ered, az ő hangja váltott ki pánik félelmet, menekülést a halandókban. A pánikzavar hirtelen fellépő (maximális intenzitását 10 percen belül elérő) intenzív félelem, amelyet legalább négy tünet kísér.
A korábbi cikkekben a szülés utáni depresszió rizikófaktorairól, tüneteiről és szövődményeiről írtunk. Összefoglalásként emlékeztetőül kiemelném a következőket: a szülés utáni depresszió az átlag népességben 15%-os gyakorisággal lép fel; házassági problémák, teljesítménycentrikus személyiség, problémás szülés és premenstruális szindróma megsokszorozza annak kockázatát, de legfőképp a korábban is észlelt depresszió. Szövődményei nemcsak az anyát, hanem a családot és a gyerek fejlődését is érintik.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (4) Olvass tovább »
Bizonyos tényezők fokozhatják a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát, de az átlag szülés után is 15%-os valószínűséggel fordul elő. Különös jelentőségét az adja, hogy a páciens és szoros környezetének szenvedésén túl meghatározó faktort jelent a gyermek magatartási és intellektuális fejlődésére.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (3) Olvass tovább »
A köztudatban az él, hogy a várandósság, a szülés és azt követően a baba gondozása a világon talán legcsodálatosabb időszak. Hogy lehetne ilyenkor depressziós valaki? A cikk előző részében bemutattuk a szülés utáni depresszió fogalmát, előfordulási gyakoriságát. Ebben a részben a tünetekről és a rizikófaktorokról lesz szó.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (2) Olvass tovább »
Életünk során mindannyiunkat kisebb-nagyobb mértékben érnek olyan élmények, amelyeket minden ember veszélynek él meg. Ezek lehetnek pl. földrengés, baleset, árvíz, egyéb katasztrófa helyzetek vagy hosszan tartó, rendkívüli életterhelések – pl. háború, gazdasági válság, munkanélküliség stb. A cikk előző részében a táplálkozási magatartás zavarait és a lelki-testi egyensúly megőrzését szolgáló stratégiákat mutattuk be, most az életminőség fejlesztése, boldogságfokozás témakörökkel fejezzük be a mentál-fitneszt.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (4) Olvass tovább »
Életünk során mindannyiunkat kisebb-nagyobb mértékben érnek olyan élmények, amelyeket minden ember veszélynek él meg. Ezek lehetnek pl. földrengés, baleset, árvíz, egyéb katasztrófa helyzetek vagy hosszan tartó, rendkívüli életterhelések. A cikk előző részében a szorongásos betegségek és a depresszió részleteit tekintettük át, most a táplálkozási magatartás zavarai és a lelki-testi egyensúlyt szolgáló stratégiák témakörökkel folytatjuk a mentál-fitneszt.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (3) Olvass tovább »
