Napjaink teljesítménycentrikus világában előnyt jelenthetne, ha valaki kevés alvással is beéri. Annak idején még Edison is próbálkozott azzal, hogy csak minimális időt „fecséreljen” el az alvásra. Lehet, hogy túlzásnak tűnik, hogy életünk közel 1/3-át elvesztegetjük az aktív lét rovására. Azonban az alvás korántsem tekinthető passzív szakasznak, nagyon is aktív, bonyolult élettani folyamat.
A COVID-19 járvány egyik bizonyított káros következménye az alvás minőségének romlása. Napjainkban a vizsgálatok szerint az emberek közel fele küzd valamiféle alvászavarral. Az alvás és a mentális egészség kapcsolata igen szoros és két irányú. Úgyis felfogható, hogy az alvás igen érzékeny mutatója az esetleges pszichés problémának vagy akár betegségnek. A mindennapokban az alvászavar leggyakrabban az álmatlanságot/kialvatlanságot jelenti, ami összegzi az elalvási vagy átalvási nehézségeket, az éjszakai vagy hajnali felébredést, a rossz alvásminőséget és a fáradt reggeli ébredést. Ebből következik, hogy megfelelő hosszúságú, de egyben minőségi/pihentető alvásra van szükség.
Alvászavar tünetei
Ennek hiányában rövid távon is jelentkeznek negatív hatások (fáradtság, rossz koncentráció, figyelemzavar stb.), de hosszabb távon testi és lelki megbetegedés következik be. A folyamat hátterében az anyagcsere és az immunrendszer zavarai húzódnak meg, így alakulhat ki pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos megbetegedések is. A rossz alvás csökkenti a fertőzések leküzdésének esélyét. Az alvásigény változhat egyénenként, de tartósan 6 óránál rövidebb és nem pihentető alvás biztosan veszélyes. Más oldalról azonban az alvászavar gyakran az első, korai jele annak, hogy pszichés megbetegedés alakul ki.
Az alvás kutatása több évtizede zajlik és folyamatosan bővül e témában az ismeretünk, de mindmáig vannak tisztázatlan jelenségek – pl. miért álmodunk és mi zajlik ekkor az agyban. Vannak adatok, amelyek arra utalnak, hogy akár a tanulási folyamatok elmélyülése is ilyenkor történik. Az biztos, hogy a hormonrendszer jó működése és a testi folyamatok egyensúlya csak egészséges alvás mellett tartható fenn.
Alvászavar és stressz
A stresszek nem meglepően, éppen az érzékenyége miatt könnyen kibillentik az alvást és akár a biológiai óránkat. Ez bizonyos fokig „normális” reakció, hiszen pl. gyász esetén fellépő gyakori alvászavar a trauma feldolgozása során fokozatosan enyhül és gyógyul. Vagy átmeneti jelenség, mint a vizsga előtti vagy a „vasárnapi” insomnia. Ha azonban a probléma nem időszakos – néhány hónapnál tovább tart -, akkor mindenképpen foglalkozni kell vele, amely sok esetben szakember felkeresését jelenti. Tisztázni kell a háttérben meghúzódó tényezőket és ennek megfelelően orvosolni a veszélyhelyzetet. Egyben ez prevenciót jelenthet a betegségek kialakulására, illetve megfelelő (nem tüneti) kezelést az alvászavarra.
