Az alvás számos élettani rendszerre hat, átfogó áttekintés azonban még nem született e témában. A Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány felnőttek alvásjellemzőit, valamint az alvásjellemzők és a test jellemzői közötti összefüggéseket elemezte. A kutatók kiterjedt klinikai és molekuláris adatokat gyűjtöttek a 40-70 év közötti egészséges egyénekről az általános izraeli lakosság körében.
A tanulmány 448 alvásjellemzőre vonatkozó adatokat elemzett, amelyeket 6366 felnőtt (átlagosan 2,42 éjszaka egyénenként) 16 812 éjszakai otthoni alvási apnoe teszteléséből gyűjtöttek össze viselhető szenzorok segítségével. Ezek az érzékelők nyomon követik a légzést, a horkolást, az alvási pozíciót, az alvási fázisokat és a szívritmust. A résztvevők 47,8%-a férfi volt, átlagéletkoruk 52,4 év, átlagos testtömegindexük 26,1 volt. Ezenkívül 574 résztvevőt kétszer, 2 év különbséggel figyeltek meg, hogy felmérjék az alvási paraméterek időbeli változásait.
Alvás és életkor
Az elemzés kimutatta, hogy az alvási szokások az életkorral változnak. Minden évben a mély alvás 0,13-0,14%-kal csökkent, a könnyű alvás pedig 0,18-0,23%-kal nőtt. A perifériás apnoe-hypopnoe-index (pAHI) jelentősen nőtt az életkorral, és az eredmények összhangban voltak a korábbi tanulmányok eredményeivel. 40 éves korig a férfiak 10%-ánál alakul ki obstruktív alvási apnoe, míg a nőknél 55 éves korban lépi át ezt a küszöböt, ami valószínűleg a menopauza kezdetével függ össze.
Bizonyos alvási paraméterek, mint például a horkolás és az oxigéntelítettség, viszonylag stabilak maradtak. Az alvásminták és a pAHI azonban mérhető változásokat mutattak az idő múlásával. Átlagosan a mély alvás a teljes alvási idő alig 18%-át teszi ki, és hasonló százalékos arányt figyeltek meg a férfiak és a nők esetében, az átlagos alvás időtartama pedig körülbelül 6 óra éjszakánként.
Alvás és életmód
A tanulmány 25.164 összefüggést elemzett, és több mint 12.400 jelentős összefüggést azonosított. A legerősebb összefüggéseket a pAHI és a testtulajdonságok, különösen a zsigeri zsírszövet, a vér trigliceridszintje és a bordák területén lévő csontsűrűség között figyelték meg. Az életmódbeli tényezők tekintetében a pAHI összefüggésbe hozható volt a televíziózás és a dohányzási szokásokkal. Az alvás közbeni szívfrekvencia-variabilitás összefüggésben állt a nemmel, a csontsűrűséggel és a -törékenységgel.
Az egyes paramétereken túlmenően ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az alvásrendszer hogyan kapcsolódik 16 másik fiziológiai rendszerhez, beleértve a veseműködést, az immunválaszt, a mikrobiom összetételét és a mentális egészséget. A tanulmány olyan életmódbeli tényezőket is figyelembe vett, mint a gyógyszerhasználat, az étrend és az életmód.
Az eredmények azt mutatták, hogy az alvás mérései, ha együttesen vizsgáljuk, erősebb előrejelzői az inzulinrezisztenciának és a vérzsírszintnek, mint bármely más testrendszer mérései. Az alvás önmagában azonban nem jelzi előre közvetlenül a zsigeri zsírszövet szintjét, ami arra utal, hogy a zsigeri zsír valószínűleg nem közvetíti az alvás és az inzulinrezisztencia közötti összefüggést.
Ezzel szemben a vizsgált testrendszerek közül az életmód volt a legerősebb előrejelzője az alvásminőségnek, felülmúlva az életkort, a testtömegindexet és a zsigeri zsírt. Az alvási paraméterek további kulcsfontosságú tényezői közé tartozott a kardiovaszkuláris rendszer, az inzulinrezisztencia, a vérképzőszervi funkció, a lipidanyagcsere és a pszichológiai egészség.
Folytatás következik.
