A halottak napja környékén sokan foglalkoznak az elmúlással. Az ünneptől függetlenül valamennyiünknek időről-időre szembesülnie kell a halállal: pl. hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség stb. Sokan azzal védekeznek a nyomasztó érzés ellen, hogy elnyomják, elfojtják azt. Ettől az érzés csak leválik a kiváltó októl és beárnyékolja lelkünket.
Az emberi lét rémisztő kihívása a halál elkerülhetetlensége. Az egzisztencialista filozófia szerint a szorongás alapvető tematikáját ez a jelenség adja. Szorosan kapcsolódik hozzá az a kérdés, hogy mi az élet értelme? A gondolkodó ember fejében időnként felmerül ez, viszont vannak emberek, akik folyamatosan rágódnak rajta. Ha nem is tudatosan, de valahol a mélyben ez okoz számukra sokszor elviselhetetlen szorongást.
Bármilyen furcsán hangzik, a halál fokozott értelmet ad életünknek, felelősséget, hogy nem cserélhetjük le, tartalmasan kellene élni. Hogy mi az élet értelme, arra sokféle választ adhatunk, de próbáljuk megtalálni a sajátunkat. Ötletnek idézném Hemingwayt: „Kevés emberrel esett meg az a szerencse, hogy megszeretett valakit. Mindegy, hogy holnapig, holnaputánig vagy életed végéig tart ez az érzés. […] Mindenképp a legnagyobb dolog, ami az emberrel történhetik. […] Légy boldog vele, még ha meg is kell halnod holnap. […] Csak akkor rossz a halál, ha elmulaszt valamit az ember. Csak akkor rossz, ha soká tart, s annyira fáj, hogy az ember elveszti a méltóságát.”
E gondolatok birtokában próbáljuk az életet, mint lehetőséget szemlélni és kezelni, s ne azon aggódni, hogy múlik… Természetesen, vannak olyan biológiai adottságok, amelyeknél kevesek vagyunk önmagunkban ahhoz, hogy legyőzzünk a szorongást – pl. pánikbetegség, általános szorongás, hypochondria stb. Ez sem jelent tehetetlenséget, mert számos út van a gyógyulásra. Minél előbb keresünk megfelelő szakembert, kérünk segítséget, annál kevesebb értékes időt veszítünk életünkből!
Üzenet (1) „Ha egy problémának van megoldása, felesleges az aggódás. Ha nem lehet megoldani, az aggódás nem segít.” – 7 év Tibetben c. film.
Üzenet (2) „Just lett he light shine from your soul // before we run out of time” – Gemini Syndrome