Beléptünk 2021-be… Sokan úgy búcsúztatták 2020-at, hogy ideje eltűnnie és magával vinnie a sok rosszat, amit hozott. Valóban ez az év a COVID-19 pandemia árnyékában telt: szociális, gazdasági és pszichológiai értelemben egyaránt bővelkedett stresszorban. Mindenkinek meg kellett élni lemondásokat, szenvedéseket, fájdalmakat… Ez lehetett közvetlen vagy közvetett formájú veszteség.
Kezdettől fogva a koronavírus saját veszélye mellett – magam részéről – legalább annyira aggasztónak láttam a lelki betegségek „világjárványát”. A tudomány hasonló extrém helyzetek okozta krízisekből levont tapasztalata sejtetni engedte, hogy számos lelki zavar veszélye megnő. Ezen a területen a koronavírusra vonatkozó adatfeldolgozások folyamatosak, azonban nagy esetszámot csak kevés kutatás fed le.
Németország és Japán kivétel, mert ott közöltek komoly vizsgálati eredményeket, amelyek részben igazolták a kezdeti aggodalmakat, de túl is mutattak azokon. Két lényeges konklúzió emelhető ki: a vírus direkt hatását meghaladja a következményes halálozások száma; Japánban pedig kb. 1,5-szeresére nőtt az öngyilkosságok száma. Ez utóbbi tekintetben a nők kétszer veszélyeztetettebbek. Az öngyilkosság már kimutatható növekedése új jelenség, mert a válságok idején nem, inkább utána jellemző az előfordulásuk.
Lelki problémák
A pszichológiai problémák úgy tűnik, hogy a várhatónál is erősebben nőttek és a megszokottól eltérő képet mutatnak. Leggyakoribb panasz a szorongás, a depresszió és az álmatlanság. Ez olyanoknál is gyakori, akiknek korábban erre utaló panaszaik nem voltak. A szakirodalomban jelenleg inkább esetleírások fordulnak elő, amelyekhez hasonló megfigyeléseim vannak a saját pacientúrám alapján. 30-40-50 éveseknél korábbi előzmények nélkül alakul ki szorongás és/vagy depresszió, amely jellemzően nehezebben reagál az adekvát terápiára. Gyakrabban van szükség gyógyszerváltásra, s ami igazán különleges, hogy a pszichózisok megjelenése sem ritka. Erre vonatkozóan becslések különböző arányokat mutatnak: nálam is a szokottnál lényegesen több az előfordulásuk.
Mindenképpen különös figyelmet érdemel az öngyilkossági veszély, amely jelentkezhet az adott kórkép vagy a hozzátartozó elvesztése miatt is. Az kérdéses, hogy a tünetek mennyire közvetlenül a koronavírus biológiai hatásai. COVID-19 fertőzésen átesetteknél egyértelműbb a fokozott veszély pszichózisra, de ha van más stresszor is, akkor a fertőzésen nem átesetteknél is tapasztaltam ilyet.
A koronavírus különleges pszichológiai veszélyei sok kérdést vetnek fel, amelyekre csak hipotéziseink vannak. Lehet, hogy az érrendszerre gyakorolt hatásai szerepet játszhatnak a neurológiai és így a lelki zavarok kialakulásában. Kérdések biztos maradnak erre az évre is, és a szakembereknek fel kell nőniük a feladathoz, hogy megfelelő megoldásokat, kezelési irányokat dolgozzanak ki. A pszichiátriának ez lehet az idei fogadalma.
Boldog új évet!
