Bizonyos helyzetekben, állapotokban mindannyian szorongunk. Aki nem, attól a Jó Isten mentsen meg minket, mert ők a pszichopaták. A szorongás tehát az élet velejárója, jelzi, hogy valamiféle veszély van. Van azonban, amikor nem valódi jelzőfunkciót tölt be, hanem álriasztás történik és/vagy uralkodója lesz az életünknek.
Több olyan betegség van, aminek alapeleme a szorongás. Létrejöttükben szerepe van egy genetikai hajlamnak és az ebből adódó biológiai alkatnak, amelynek betegséggé alakulását a környezeti tényezők erősen modulálják. Főképpen a még kialakulatlan személyiséget ért hatások – az elsődleges család- és a gyerekkor élményei – formálják mélyen a személyiséget. Lényegében 6 éves korra eldől, hogy kiből lesz szorongásos beteg. Mégis sok esetben maga a betegség ún. késői megjelenésű, vagyis felnőttkorban, sokszor már fiatal felnőttkorban jelentkeznek a tünetek. Persze vannak gyermekkori szorongásos zavarok is, amelyek sokszor megtévesztően testi probléma (hasi fájdalom, fejfájás stb.) képében álcázzák magukat.
Felnőttkorban jellemző megjelenési forma az ún. szociális fóbia, amikor az egyén társaságban vagy nyilvános helyzetben kerüli a szereplést, akár az egyszerű viselkedéseket (pl. evés) is. Ők azok, akik utálnak szóban vizsgázni, vagy előadást tartani. Ha meg kell szólalni, akkor a torkukban dobog a szívük, kipirulnak, elgyengül a hangjuk, bakiznak. Persze ezek a tünetek visszafejtve sokszor már a gyermekkori szerepléseknél is fellelhetők. Nagy pech, ha az ilyen ember például előadóművészi pályán van.
További formák lehetnek a pánikbetegség és az állandó aggodalmaskodás, valami rossztól való félelem, azaz a generalizált szorongás. A fóbiák bizonyos helyzetektől való heves félelmet szoktak jelenteni (tériszony, tömegiszony stb.), de lehet valami egyszerű dologtól való félelem is, ilyen a kígyófóbia vagy egérfóbia. Ez utóbbiak közül az első talán részben érthető – hiszen vannak veszélyes kígyó fajták –, bár a háttere kevésbé racionális a jelenségnek. Az egér azonban általában ártalmatlan jószág, bár számomra is rettenetes!
Hogy mikor és milyen kezelést kell alkalmazni, azt az adott kórkép, annak súlyossága, az érintett személy életminőségét befolyásoló természete, illetve az egyén igénye dönti el. Szimplex fóbiával például együtt lehet élni – én is kerülöm, hogy egér legyen a lakótársam. A szorongásos készség csökkentéséhez azonban minden esetben hasznos a korábbi cikkekben részletezett megelőzési modell: megfelelő táplálkozás és a sport.
