Egyre több adat bizonyítja, hogy az újdonsült apáknál a perinatális időszakban valószínűleg depresszió alakul ki. Az apaság alatti szorongás és stressz kevesebb kutatási figyelmet kap, mint az anyaság alatti szorongás és stressz.
Háttér
Ritkák a férfiak mentális egészségének alakulását az első gyermek születése után nyomon követő longitudinális adatok, mindössze néhány tanulmány készült a témában. Ezek kizárólag az apai depresszióval foglalkoztak, és a szülés utáni első 4 hónapra korlátozódtak. A lakossági kockázat jobb megértése nemcsak a közegészségügyi problémák azonosításában segíthet, hanem a célzott megelőző megközelítések meghatározásában is.
Tanulmány
Francia epidemiológiai és közegészségügyi kutatók a CONSTANCES kohorsz 9 éves adatainak felhasználásával igyekeztek bővíteni ismereteinket az újdonsült apák mentális egészségi állapotáról. Ebben a kohorszban a résztvevők évente töltöttek ki önkitöltős kérdőíveket. Nyilatkoztak szülői státuszukról és mentális betegségek jelenlétéről.
A mentális egészség felmérésére szolgáló kérdőíveket is kitöltöttek a depressziós, szorongásos és szomatikus zavarokra vonatkozóan. A tünetek súlyosságának jellemzésére küszöbértékeket állapítottak meg az egyes pontszámokhoz. Ezenkívül a kutatók elemezték az összes olyan tényezőt (pl. szociodemográfiai, pszichoszociális, életmódbeli, szakmai, családi vagy kulturális), amely potenciálisan összefüggésbe hozható a rossz mentális egészséggel.
A vizsgálatba 6.299 olyan férfit vontak be, akiknek megszületett az első gyermekük, és akiknél legalább egy mentális egészségre vonatkozó adatot gyűjtöttek a nyomonkövetési időszak alatt. E férfiak átlagéletkora a felvételkor 38 év volt, 88%-uk partnerrel élt együtt, és 85%-uk dolgozott. Összességében e férfi kohorsz 7,9%-a számolt be mentális betegségről a vizsgálat ideje alatt, a betegségek 5,6%-a a gyermek születése előtt, 9,7%-a pedig utána fordult elő. Szorongás a kohorsz 6,5%-át érintette, és ez a szülés után sokkal kifejezettebb volt, mint előtte (7,8% a szülés után vs. 4,9% előtte).
A klinikailag jelentős tünetek aránya átlagosan 23,2% volt a vizsgálati időszak alatt, és 18,3%-ról 25,2%-ra emelkedett a szülés után. Az újdonsült apák által saját maguk által jelentett diagnózis és a tünetekkel kapcsolatos pontszám közötti eltérés a férfiak aluljelentésére vagy elégtelen tudatosságára világít rá.
Az adatok további elemzését követően a kutatók a férfiak három homogén alcsoportját azonosították, amelyek mentális egészségi pályája az idő múlásával hasonló volt. Az első csoport (a kohorsz 90,3%-a) állandó és alacsony mentális betegségek kockázatát tartotta fenn. A második csoport (4,1%) magas és általában állandó kockázatot mutatott az idő múlásával. Végül a kohorsz 5,6%-ának átmenetileg magas volt a kockázata a születést körülvevő 2-4 évben.
A mentális betegségek átmenetileg magas kockázatával összefüggő kockázati tényezők a következők voltak, csökkenő fontossági sorrendben: a munkahely hiánya, legalább egy negatív élmény a gyermekkorban, az egészségügyi ellátásról való lemondás anyagi okokból, valamint a 35-39 éves kor.
A magas és állandó mentális betegség kockázatával összefüggő kockázati tényezők a következők voltak csökkenő szignifikancia sorrendben: 60 éves vagy idősebb kor, munkahely hiánya, nem élettárssal való együttélés, 40-44 éves kor és további gyermekek születése a következő években.
Eredmények
A tanulmány megjegyezte, hogy az apák, akik átlagosan 2 hét fizetett apasági szabadságra jogosultak, nehezen tudják beosztani az idejüket, a szakmai kötelezettségeiket és a szülői feladatokat. Ennek következtében elégedetlenséget tapasztalhatnak, és nehézséget okozhat számukra, hogy támogatást, vagy segítséget keressenek. Különösen egy olyan mentális egészségügyi problémára, amely számunkra kevésbé elfogadható, mint a nőknek.
