A pszichiátriai társbetegségek igen gyakoriak az étkezési zavarokban szenvedő betegek körében, mutatta ki egy nagy tanulmány. Az étkezési zavarban szenvedő fiatal felnőtteket egészségesekkel összehasonlítva az találták, hogy a pszichiátriai rendellenességek széles skálája (beleértve a depressziót és a szorongást, valamint a kannabisz- és alkoholfogyasztási rendellenességeket) gyakoribb volt az étkezési zavarban szenvedőknél.
Amennyiben a kezelésnél tudatosan figyelnek az esetleges egyéb pszichiátriai problémák jelenlétére, akkor az étkezési zavar jobban megtervezett terápiája eredményesebb lehet. A tanulmányt az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) 2024-es konferenciáján mutatták be.
Hiányos adatok
Amint arról a Medscape Medical News korábban beszámolt, világszerte több mint minden ötödik gyermeknél fennáll az étkezési zavar kockázata, és a világjárvány idején több mint kétszeresére nőtt az anorexiaban szenvedő serdülőkorúak száma az Egyesült Államokban. Azonban továbbra is kevés adat áll rendelkezésre a szakirodalomban a komorbid pszichiátriai állapotok gyakoriságáról az étkezési zavarban szenvedő embereknél, különösen a fiataloknál.
A bemutatott tanulmány úttörő volt e tekintetben, mert több államot érintő adminisztratív adatállományt használ fel a pszichiátriai társbetegségek gyakoriságának becslésére az étkezési zavarral diagnosztizált fiatalok körében.
A TriNetX adatbázis segítségével a kutatók a BNO kódok segítségével azonosítottak 14 524 étkezési zavarban szenvedő (átlagéletkor 15,9 év; 79% nő) és 110 051 étkezési zavarban nem szenvedő személyt, akik antidepresszánsokat kaptak (átlagéletkor 17,8 év; 65% nő). Az étkezési zavarral küzdőknél az általános pszichiátriai populációhoz képest sokkal nagyobb volt szinte minden más pszichiátriai állapot előfordulása.
Az étkezési zavarban szenvedőknél az alábbi pszichiátriai zavarok voltak gyakoribbak: hangulatzavarok (51% vs. 23%), generalizált szorongásos zavar (GAD; 30% vs. 8%), poszttraumás stressz zavar (PTSD; 10% vs. 2%), kényszerbetegség (OCD; 8% vs. 1%), pánikbetegség (6% vs. 2%), szerhasználati zavar (8% vs. 5%) és alkalmazkodási zavarok (5% vs. 2%).
A gyakorlatban
A kutatók szerint a komorbid pszichiátriai rendellenességek terhének megértése az étkezési zavarban szenvedő fiatalok esetében fontos az átfogó, bizonyítékokon alapuló beavatkozások megtervezéséhez. Az egyéb pszichés betegségek együttes előfordulásával kapcsolatosan a szakértői vélemények szélsőséges határok között mozognak.
Vannak, akik nem is gondolnak például szerhasználat jelenlétéra, ha étkezési zavaros pácienssel találkoznak; mások szerint a két probléma vélhetően együtt jár. Hiedelmek helyett fontos lenne az összefüggések tisztázása, amelyhez jelentős adatokat szolgáltatott ez a vizsgálat. Addig is, a szakembereknek szélesebb spektrumban kellene megközelíteni az étkezési zavarok kezelését.
