A kognitív viselkedésterápia (CBT) ugyanolyan hatékony távkonzultáció formában, mint a személyes CBT számos mentális és szomatikus rendellenesség esetében – derült ki egy több mint 50 randomizált klinikai vizsgálat áttekintéséből.
A vizsgálatokban több mint 5.000 beteg vett részt, akik CBT-t kaptak olyan állapotokra, mint a hangulati, a szorongásos- és a testkép zavarok, valamint krónikus fájdalom, álmatlanság és alkoholfogyasztási zavar.
Az Egészségügyi Világszervezet a CBT-t alapvető egészségügyi ellátásként jelölte meg, de a hozzáférés továbbra is jelentős akadály sok ember számára. Az eredmények azt sugallják, hogy a terapeuta által irányított, távkonzultációs CBT segítségével megkönnyíthető a bizonyítékokon alapuló ellátáshoz való jobb hozzáférés.
Problémás hozzáférés
A CBT-t a meglévő, államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások keretében és magánszolgáltatók, például bejegyzett pszichoterapeuták és pszichológusok nyújthatják.
A megfelelő terápiához való hozzáférést nehezíthetik a földrajzi adottságok, a közlekedési elérési nehézségek. Egyszerűbben, nagyobb távolságra lakó páciens nehezebben tud eljutni a rendszeres személyes terápiára. A hozzáférés növelése érdekében néhány tanulmány hangsúlyozta a távkonzultációs CBT fontosságát, de kérdéses volt, hogy mennyire éri el a személyes terápia hatékonyságát.
A jelen kutatásban olyan vizsgálatokat kerestek az orvosi szakirodalomban, amelyekben felnőtt betegeket vettek fel, akiket véletlenszerűen csoportosítottak (randomizált), hogy táv- vagy személyes konzultációban részesüljenek. A vizsgálatba 52 helyszínt vontak be 5.463 résztvevővel, akiknek átlagéletkora 43 év volt, és 3.354 (61%) nő volt.
Összesen 17 tanulmány foglalkozott a szorongás és a kapcsolódó zavarok kezelésével, 14 a depresszióval és hangulatzavarokkal, hét az álmatlansággal, hat a krónikus fájdalom vagy fáradtság szindrómákkal, öt a testkép- vagy táplálkozási zavarokkal, három a fülzúgással, egy pedig az alkoholfogyasztási zavarral.
A CBT-t egyéni és csoportos alapon nyújtották. A kezelés időtartama 5 és 21 ülés között volt, az átlagos követési idő 180 nap volt. A vizsgálatot végzők nem találtak különbséget a személyes és a terapeuta által irányított távkonzultáció CBT hatékonysága között az elsődleges kimenetelek tekintetében. A végeredményeket használó elemzés szintén alig mutatott különbséget a személyes és a távkonzultáció CBT hatékonysága között.
Következtetések
A távkonzultációs CBT potenciálisan bővítheti az ellátáshoz való hozzáférést, mivel kényelmesebb a betegek számára és potenciálisan költséghatékonyabb. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a távkonzultációs CBT hatékony alternatívája a személyes konzultációnak.
Az utóbbi időben (főképp a COVID hatására) előtérbe került az esetleges távkonzultáció iránti igény. Jogos kétely merült fel, hogy a hatékonyság mennyire közelíti meg a személyes találkozás adottságait. Például, a metakommunikáció felmérése behatároltabb lehetőségekkel bír.
A vizsgálatok (különösen a nagy esetszám miatt) bátorító eredményeket adtak a távkonzultáció hatékonyságára. Mindazonáltal, a gyakorlatban a magam részéről továbbra is hiszem, hogy a nonverbális kommunikáció mérsékeltebben értékelhető. A legfontosabb azonban, hogy megfelelő terápiához/terapeutához tudjanak eljutni a páciensek!