A long COVID definíciója 2020 májusában fogalmazódott meg. A pandémia kezdete után már néhány hónappal felismerték ezt az állapotot, mégis bizonytalanok voltak az orvosok a szűrésével és a kezelésével kapcsolatban. Bár, az ismeretanyag sokat gyarapodott azóta, az szakemberek továbbra is jórészt elveszettek ebben a témában.
A családorvosok gyakran az 1. ellátói a long-COVID-ban szenvedő pácienseknek, a helyzetüket azonban nem könnyíti meg az, hogy nincs standardizált diagnosztikai kérdőív és kezelési útmutató. A tünetek a panaszok széles skáláján mozognak, és az orvosok gyakran nem tudják, mit vizsgáljanak, hogyan segítsenek a betegnek. Hiányzik a definitív vérvizsgálat vagy biomarker, és a szükséges kivizsgálási iránymutatás is.
Kb. a COVID-dal fertőzöttek 10%-a szenved poszt-COVID tünetektől – Nature Microbiology-ban 2023-ban jelent meg ez az adat. Bár, már 4. éve zajlik a pandémia, ez a terület még mindig tele van rejtéllyel. A tanulmány 44 COVID-ban elhunyt egyén boncolási adatait vizsgálta, s igazolódott a megdöbbentő tény: a vírus az egész testet elárasztja és megmarad a szervekben.
A Nature Medicine javaslata, hogy a diagnózis felállításához 4 csoportot használjanak a szakemberek.
- Szív- és vese problémák: palpitatio, szívdobogás és vesebetegség.
- Alvási- és szorongásos zavarok: insomnia, éjszaka közepén való felébredés és félelem.
- Izom- és csontrendszer, idegrendszer zavarai: fájdalom, ízületi gyulladás és a mentális képességek zavara.
- Emésztési- és légzési rendszer problémák: nehézlégzés, asztma, gyomorfájdalom, hányinger és hányás.
A különböző csoportok iránti fogékonyság nemenként és egyénenként eltérő, és bizonyos irányok leszűrhetők: jellemzően a nők gyakrabban betegszenek meg a 2-4 csoportban. Az orvosok számára kihívás, hogy az egyes esetek nem feltétlenül követik a tudomány megállapításait.
Folytatás következik.