„A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit. Amíg kialakul az új, védtelenné és sebezhetővé válik. Sok veszély les rá. Ilyen a kamaszkor is. Az új páncél temérdek könnybe, verejtékbe kerül. A kamaszkor: a homár drámája…” – Francoise Dolto
Dolto idézete tökéletesen összegzi a kamaszkor jellemzőit. A kamaszkor az élet nagy kihívásait jelentő életszakasz, a pszichológia ún. normatív krízisnek tekinti. Olyan hatalmas lelki és testi változásokkal teli időszak, amellyel mindenkinek meg kell küzdenie, át kell lépni a gyermekkorból a felnőttkorba. Ez számos új szerep elsajátítását jelenti, amely időnként szorongással, fájdalommal, sírással is járhat (nemcsak a kamasz, de szülei, tanárai számára is). Kettő kiemelt célt kell, kellene elérni a kamaszkor végére, amely 21 éves kor környékére tehető: önálló felnőtt személyiség és pszichoszexuális érettség.
Pszichoszexuális érés
A pszichoszexuális érés, a férfi és női szerepek elsajátítása, ezen időszak legszembetűnőbb folyamata. Az ezt megelőzően nagyon hasonló alkati kisgyermekből 1-2 éven belül lágy domborulatokkal bíró nők és izmos férfiak lesznek. A folyamat 11-12 éves korban már megindul: hirtelen megnyúlnak a végtagok, majd az egész test, a fiúk hangja mutálni kezd, testszőrzet jelenik meg. Ha ennyi lenne az újdonság, már bőven elegendő lenne a lelki megpróbáltatásokra. Nem mindig könnyű elengedni a babás testképet, nehéz eldönteni, milyen lenne az új kép, mellyel a kamasz elégedett volna. Volt több férfi páciensem, aki évekig szorongással küzdött, mert előbb vagy később kezdett szőrösödni, mint a társai vagy, mert a szülők viccelődtek vele a szőrösödő lábszára miatt. A faggyúmirigyek túlzott aktiválódása, a pattanások pedig mindkét nem életét megkeseríthetik, komoly gátlásosság elindítói lehetnek.
A lányoknál a mell formálódása, mint a nőiesség szimbóluma sok buktatót jelenthet: túl kicsi, túl nagy, nem egyforma, stb. A menstruáció átlag 12,5 éves korban jelentkezik, ha 16 éves korig nem menstruál a lány, akkor mindenképpen fel kell keresni egy nőgyógyászt. A ciklusok kezdetben nem szabályosak, 1-2 évig várni kell, amíg a 28-29 napos rendszeres ciklus állandósul. Éppen ezért ebben az időszakban semmiképp nem lehet a fogamzásgátlást naptár módszerrel biztosítani (ez amúgy sem hatékony!), és a hormonális fogamzásgátlás is megfontolandó. Ha a lány túlzott karcsúságimádó, amelynek elég komoly ebben a korban és napjainkban a veszélye, akkor a menzesz kimaradása, rendszertelensége gyakori, ugyanis a normális női ciklushoz a testzsírnak a testtömeg 25%-át kell kitennie. A különböző étkezési zavarok veszélye kamaszlányoknál egyébként is magas, erre időben gondolni kell, hogy a betegség rögzülését és a szövődményeit kivédhessük.
A másik nem iránti érdeklődés törvényszerűen beköszönt a hormonális robbanással: „a virágnak megtiltani nem lehet…” Az viszont nem mindegy, hogyan, milyen mértékben nyilvánul meg. A mód és a mérték már sok tényező hatása alatt áll, tehetünk és tennünk is kell azért, hogy a túl korai, meggondolatlan szexuális élet ne okozzon egy egész életet megnyomorító bajt.
A pszichoszexuális fejlődés a születéssel kezdődik, és a kamaszkorral koronázódik meg. A kamaszkor végére alakul ki a nemi hovatartozás, a valós párkapcsolatra való vágy és képesség, az adekvát szexuális válaszkészség. Kamaszkorig a szexuális fejlődés e három síkja egymástól függetlenül fejlődik, ebben az időszakban kezdenek összefonódni. Amennyiben a fejlődés rendben zajlik, a kamaszkor végére szexuális identitásban és magatartásban biztos érzelmi kötődésre és monogám kapcsolatra vágyó fiatal vág neki a felnőtt kornak.
Magyarországi helyzet
Ma a fiatalok Magyarországon 14-15 év között kezdik a szexuális életet, ezzel Európában a középmezőnyben helyezkedünk el. Azok a fiatalok kezdik jellemzően korábban aszexuális életet, akik rosszabb családi háttérrel rendelkeznek, kevesebb figyelmet kapnak otthon, rosszabbul érzik magukat az iskolában és rosszabbak a tanulási eredményeik. Világszerte végeztek kutatásokat a fiatalok szexuális életét befolyásoló tényezőkre vonatkozóan, és azt találták, hogy a jobb karrierlehetőségek, a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolat védőhatású a korai, meggondolatlan szexuális magatartással szemben. Valószínű, hogy azok a kamaszok, akik a szeretetigényüket nem tudják kielégíteni, nem tudnak sikereket elérni, könnyebben belesodródnak szexuális kapcsolatokba. Érdekes, hogy a jobb anyagi körülmények között élő fiatalok korábban kezdik a szexuális életet. Talán, inkább kapnak zsebpénz, mint figyelmet otthonról.
Nemzetközi kutatások szerint az intelligencia vonatkozásában a szexuális élet kezdete harang alakú eloszlást mutat. Ez annyit jelent, hogy az alacsonyabb és a kiemelkedő értelmi képességűek jellemzően korábban kezdik a szexuális életet. Az alacsonyabb IQ esetén könnyebben értelmezhető ez a jelenség, hiszen ezek a fiatalok általában kevésbé sikeresek és könnyen befolyásolhatóak. A tizenévesek számára a kortárscsoportok hatása a legfontosabb. Gyakori, hogy a problémás viselkedésű csoportok „magukba szippantják”, és bizonyos értelemben kihasználják az értelmileg gyengébb fiatalokat. A magas IQ-val bíró fiatalok korai szexuális aktivitása nehezebben értelmezhető. A legvalószínűbb az a magyarázat, hogy ezek a fiatalok érettebbek, idősebb barátaik vannak, és partnert is többször az idősebb korosztályból választanak. Az idősebb partner pedig, jobban elvárja a szexuális aktivitást.
Átlagosan ma Magyarországon a 16 éves fiatalok kb. fele él aktív szexuális életet. A jelenséget hosszmetszetben vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 10 évben átlagosan 4-5 évvel korábbra tevődött a szexuális élet kezdete. 35 éves átlag-életkorú felnőtteket megkérdezve, ők általában 18 éves kor körül vesztették el a szüzességüket. A trend egyik oka az, hogy a fiatalok biológiai érése korábban következik be, amely azonban nem jár együtt a szociális érettséggel. 50 évvel ezelőtt a 20 éves a fiatalok jellemzően önálló életet éltek: saját egzisztenciát és családot építettek. Ma gyakori, hogy 28 évesen is szüleikkel élnek a fiatalok, útjukat keresik, és pl. harmadik, ámde céltalan diplomájukat szerzik.
Ez a szétágazó érési folyamat számos problémát jelent, amelyeket a felnőtt társadalomnak a közeljövőben meg kell oldania. Nem helyes, ha csupán felismerjük, hogy a fiatalok korán kezdik a szexuális életet, ezt problémaként kell kezelni. A biológiai érettség nem jelent lelki érettséget egyúttal, s az egészséges szexualitás biológiai és pszichológiai folyamatok harmonikus működését feltételezi. A korai szexuális élet az arra való fel nem készültség miatt fokozott veszélyt jelent a nem-kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek irányába. Később, ezen fiatalok közül gyakran lesznek különböző szexuális problémával küzdő felnőttek. Sőt, egyes kutatások szerint alkoholizmus és drog-függőség irányába is veszélyeztetettek.
Az iskolában a szexuális nevelés (családi életre nevelés) a tanterv része, de ennek tartalma és keretei fejlesztésre szorulnak. Az anatómiai ismereteken túl az érzelmi, párkapcsolati és felelősségvállalási háttér lényegesen több figyelmet kellene, hogy kapjon. A testi szerelem lényege a kötődés megélése, amely nem csupán önigazolás vagy pótcselekvés. Ez a fontos ismeret nyilvánvalóvá kell, váljon a fiatalok és természetesen a nevelőik számára is. Nem célravezető a kioktatás, az ijesztgetés és a tiltás. Az őszinte, hiteles és kompetens felnőtt érhet csak el eredményt a kamaszokkal.
Szexuális nevelés nélkül úgy engedjük a fiatalokat a felnőtt életbe, mintha jogosítvány nélkül adnánk át a kormányt. Alapcélokat tekintve nem olyan tragikus a helyzet: ma a fiatalok közel 90%-a védekezik a szexuális aktus során. A párkapcsolatok érzelmi minőségét, problémamegoldását és dinamikáját vizsgálva azonban bőven lehet még fejlődni és tanulni. E tekintetben sajnos a felnőttek is számos hiányossággal küzdenek.
